HOLLAND

2025.05.24

Cím: Holland
Eredeti cím: Holland
Színészek:
Nicole Kidman (Nancy Vandergroot ), Matthew Macfadyen
 (Fred Vandergroot ), Jude Hill (Harry Vandergroot ), Gael García Bernal (Dave Delgado )
Zene: Alex Somers
Bemutató: 2025. március 27.
Magyar bemutató: .
Rendező: Mimi Cave
Producer: 
Kate Churchill, David Stone
Forgalmazó: Amazon Prime Video
Játékidő: 108 perc
Műfaj: thriller
Korhatár: 18
Folytatás: -
Kapcsolódó művek: -
Könyv: -


RÁHANGOLÓDÁS:

Vannak pillanatok az életben, amikor a megszokott keretek repedezni kezdenek, és amit addig biztosnak hittünk, hirtelen kérdésessé válik. Néha azok az emberek, akiket a legjobban ismerni vélünk, tartogatják a legnagyobb titkokat. Az igazság keresése nem mindig egyenes út — gyakran kényelmetlen, fájdalmas, sőt veszélyes is lehet. De van, amikor az igazság elkerülhetetlen, és választás elé állít: elfogadjuk, amit találunk, vagy szembenézünk vele, bármi is az ára.

 

TÖRTÉNET


SPOILERES! 

2000-ben Nancy, egy középiskolai tanárnő a Michigan állambeli Holland kisvárosában, látszólag nyugodt, középosztálybeli életet él férjével, Freddel – egy optometristával – és kamasz fiukkal, Harryvel. Ám Fred egyre gyakoribb távollétei gyanút keltenek Nancyben, különösen, amikor kiderül, hogy a férfi Polaroid-felvételeket őriz annak ellenére, hogy nincs Polaroid fényképezőgépük. Emellett Fred olyan gyakran vesz részt "szakmai konferenciákon", ami meghaladja egy optometrista indokolt elfoglaltságait.

Nancy egyik kollégája, Dave segít utánajárni, mi állhat Fred viselkedésének hátterében. Közben érzelmi kötelék alakul ki közöttük. A nyomozás során Nancy rájön, hogy Fred otthon épített terepasztala olyan helyszíneket ábrázol, amelyek több nők ellen elkövetett gyilkosság részleteit idézik fel. Amikor Dave követi Fredet egy tóparti házhoz, felfedezi a megrázó igazságot: Fred sorozatgyilkos. A dulakodás során Dave leszúrja őt, és később azt állítja Nancynek, hogy csak szembesítette a férfit, aki végül önként elhagyta a családját.

Nem sokkal később Fred váratlanul visszatér a városba a tulipánfesztivál idején. Nancy és Harry egy motelbe menekülnek, ahol Dave végül bevallja, hogy megpróbálta megölni Fredet, de nem járt sikerrel. Miközben Dave a rendőrség értesítésére készül, közte és Nancy között konfliktus alakul ki, amely során megsérül. Nancy ezután szembesül Freddel, aki megpróbálja visszaállítani a család látszólagos egyensúlyát. Egy autóban zajló végső konfrontáció során Nancy ügyes manőverrel időt nyer, hogy Harry kiszállhasson, majd a dulakodásban megöli Fredet, ezzel véget vetve a férfi kettős életének és az abból fakadó veszélynek.


ÉRTÉKELÉS:

A Holland egy olyan film, amely sokat sejtet, de keveset mond. Látszólag minden adott lenne: egy különleges helyszín, karakterközpontú történet, ígéretes hangulat. Mégis, a végeredmény egy furcsán üres élmény, amely úgy vonja be a nézőt, hogy közben nem ad neki igazán semmit.

A film folyamatosan lebegteti, hogy valami mélyebb mondanivalót hordoz – legyen szó az emberi kapcsolatok felszínességéről, a hétköznapok mögötti feszültségekről vagy a társadalmi szerepek színpadias voltáról. Ezek a rétegek azonban sosem állnak össze. Mintha a film maga is bizonytalan lenne abban, mit akar: feszültséget kelteni, szatírát nyújtani vagy épp valamilyen pszichológiai mélységbe merülni. A végeredmény egyik sem, csak egy nagyon halkan pulzáló, szépen megkomponált, de érzéketlen mozgókép.

A vizualitás időnként figyelemre méltó, de a képek mögött nincs valódi tartalom. A környezet látványos, de nem mesél. A karakterek beszélnek, de nem mondanak. A konfliktusok ott vannak, de nincs tétjük. A néző leginkább azt érzi, hogy valaminek történnie kellene – de ez a "valami" sosem érkezik meg.

A színészi játék időnként képes valamiféle életet lehelni ebbe a kimért struktúrába, de ez nem elég ahhoz, hogy a filmet valóban emlékezetessé tegye. Nem az a gond, hogy kevés dolog történik – hanem az, hogy a film nem találja meg, hogyan tehetne jelentést a csendekbe, a szünetekbe, a visszafogottságba.

A Holland egy tipikus példája annak, amikor a forma rátelepszik a tartalomra. A felszín igényes, de nem vezet sehova. A film nem kínál valódi átlátást vagy katartikus felismerést – csak nézőpontokat, amelyek nincsenek igazán végiggondolva. Olyan, mintha folyamatosan kérdezne, de soha nem lenne bátor elmondani, mit gondol.

Ez nem egy rossz film a klasszikus értelemben. Inkább egy elszalasztott lehetőség. Egy film, amelynek minden pillanatában ott lappang valami érdekes, de sosem engedi közel magához a nézőt. És éppen ez a legnagyobb hiányérzet: nem az, amit megmutat, hanem az, amit nem mer felvállalni.

Felhasznált oldalak:

Wikipédia

Snitt

© 2024 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el
Sütiket használunk, hogy biztosítsuk a weboldal megfelelő működését és biztonságát, valamint hogy a lehető legjobb felhasználói élményt kínáljuk Neked.

Haladó beállítások

Itt testreszabhatod a süti beállításokat. Engedélyezd vagy tiltsd le a következő kategóriákat, és mentsd el a módosításokat.