
MUFASA: AZ OROSZLÁNKIRÁLY

Cím: Mufasa: Az oroszlánkirály
Eredeti cím: Mufasa: The Lion King
Színészek: Seth Rogen (Pumba (hang)
), Billy Eichner
(Timon (hang)
), John Kani
(Rafiki (hang)
), Aaron Pierre
(Mufasa (hang)
). Kelvin Harrison Jr.
(Taka (hang)
)
Zene: Nicholas Britell, Pharrell Williams, Hans Zimmer, Lin-Manuel Miranda
Bemutató: 2024. december 20.
Magyar bemutató: 2024. december 19.
Rendező: Barry Jenkins
Producer: Mark Ceryak, Adele Romanski
Forgalmazó: Walt Disney Pictures
Játékidő: 118 perc
Műfaj: animáció
Korhatár: 12
Folytatás: -
Előző: Az oroszlánkirály
Kapcsolódó művek: Kimba, a fehér oroszlán
Könyv: -
RÁHANGOLÓDÁS:
Az élet rendje örök körforgás: születés és elmúlás, felemelkedés és bukás, hűség és árulás váltják egymást, ahogy a nappalt az éj. Az idő múlásával barátságok szövődnek, majd foszlanak szét, de mindegyik nyomot hagy bennünk. Megtapasztaljuk, hogy a múlt árnyai ott élnek a jelen döntéseiben, s hogy a megbocsátás nem a felejtés, hanem a bölcsesség jele. Aki másokért cselekszik, nem önmagát veszíti el, hanem épp ott talál rá: a közösségben, a felelősségben, a hűségben. Mert a valódi erő nem a hatalomban, hanem az irgalomban, nem a győzelemben, hanem az önfegyelemben rejlik.
TÖRTÉNET:
SPOILERES!
Simba királyi teendői mellett már a családjára koncentrál: Nala hamarosan új kölyköt hoz a világra, miközben lányukat, Kiarát Timon és Pumbaa vigyázzák. Ekkor Rafiki mesélni kezd a múltról — Mufasa történetéről.
Fiatalként Mufasát elsodorja egy árvíz, és egy másik királyságban találkozik Takával, a herceggel. Barátság szövődik köztük, dacára Taka apja, Obasi bizalmatlanságának. Egy próbatétel után Mufasa maradhat, és együtt nőnek fel — ám az ellenség nem várat sokáig.
A száműzött fehér oroszlánok vezére, Kiros bosszút esküszik Mufasa ellen, miután a fiú megöli a fiát. A támadás mindent elpusztít: Obasiék elesnek, Mufasa és Taka menekülni kényszerülnek. Útközben csatlakozik hozzájuk Sarabi, Zazu és egy ifjú Rafiki is.
Miközben Mufasa és Sarabi egymásra találnak, a féltékeny Taka titokban az ellenséggel szövetkezik. A csapat eljut a titokzatos Milelébe, ahol Taka elárulja barátját. A végső csatában Kiros majdnem megöli Mufasát, de Taka — megbánva árulását — közbelép, és súlyos sebet kap: így lesz belőle Scar.
A győzelem után Mufasa királlyá válik, de testvére nevét már nem ejti ki. A történet végén Kiara, a következő nemzedék oroszlánja, a múlt örökségét viszi tovább: a bátorság, a hűség és a megbocsátás tanulságát.
ÉRTÉKELÉS:
A Mufasa című film nem csupán egy újabb Disney-előzmény, hanem egy látványos és megható mese arról, hogyan válik valakiből vezető – nem születés, hanem jellem és döntések révén. A történet a fiatal Mufasa útját követi nyomon, aki árvaság, száműzetés és árulás után találja meg önmagát és hivatását. Az események során olyan kapcsolatok születnek, amelyek később legendává formálják az Oroszlánkirály világát, mégis a film központi ereje nem a jól ismert elemek újraértelmezésében rejlik, hanem abban, ahogyan emberi léptékűvé teszi ezt az állatmesét.
Barry Jenkins rendezése ritka érzékenységgel közelíti meg az anyagot. A film ritmusa nyugodtabb, mint amit egy Disney-látványfilm esetében megszoktunk: sokszor a csendek, a pillantások, vagy egy-egy lassú mozdulat mondja el, amit más filmek harsány párbeszéddel próbálnának. A képi világ gyönyörű: a természetes fények, a realisztikus animáció és a gyengéd operatőri munka olyan atmoszférát teremt, amely szinte tapinthatóvá teszi az afrikai tájat és a szereplők érzelmeit.
A film ugyan végig egy klasszikus hőstörténet ívét követi – az ártatlanból vezető lesz, az árulóból ellenség, a közösségből királyság –, mégis sokkal intimebb annál. A karakterek közti dinamikák, különösen Mufasa és Taka (a későbbi Scar) kapcsolata, sokkal árnyaltabban jelennek meg, mint azt a műfaj korábban megengedte. Taka féltékenysége, esendősége és fokozatos elhidegülése nem egyszerű gonosszá válás, hanem egy fájdalmas folyamat, amelyet a néző is megért, ha nem is fogad el.
A zene, Lin-Manuel Miranda dallamai segítségével, ügyesen egyensúlyoz a fülbemászó betétdalok és az érzelmi mélység között. A dalok nem szakítják meg a történetet, hanem szerves részei annak – éppúgy mesélnek, mint a képek. A hangok, a díszletek, a mozdulatok együtt egy olyan filmet alkotnak, amely egyszerre klasszikus és friss, látványos és bensőséges.
A Mufasa tehát nem forradalmasítja a Disney-mítoszt, de új életet lehel bele. A film emlékeztet rá, hogy egy történet ereje nem mindig az újdonságban rejlik, hanem abban, hogyan mesélik el. És ha ez a mesélő épp Barry Jenkins – aki megérti a csendek, az érintések és a pillantások jelentőségét –, akkor még egy jól ismert történetből is valódi, megérintő filmélmény születhet.
Felhasznált oldalak:
Snitt. Wikipédia